Mogyorósi Géza írása

Friss berlini hírcsokrunkban többek közt olvashatnak az 1961 augusztusában épített falról, feltúrt főútvonalakról, csaló gyógyszerészekről és emelkedő, de még mindig „olcsó” gáz-árakról.

49 éve húzták fel a berlini falat

A keletnémet kommunisták szovjet segédlettel 1961 augusztus 13-án kezdtek hozzá Berlinben a "szocialista védőfal" felhúzásához. Az 1949 őszén megalakult Német Demokratikus Köztársaságból addigra már mintegy 3 millió polgár szökött át a különleges státuszú, amerikai-brit-francia övezetekre osztott Nyugat-Berlinbe illetve Nyugat-Németországba.
A berlini fal a német nép és az európai kontinens megosztottságának jelképévé vált. 28 év után 1989-ben az NDK-menekültek előtti magyar határnyitás indította meg a folyamatot, amelynek eredményeként novemberében a falat lerombolták. A beton-szögesdrót erődítménynél, mely szigetvárossá tette Berlin nyugati részét, 1961 és 1989 között legalább 150 embert szökni akaró embert gyilkoltak meg a határőrök, s az NSZK és az NDK belső határainál összesen tizszer annyian is meghalhattak a megosztottság négy évtizede alatt. A Nyugat-Berlint hajdan körülölelő 155 kilométeres "Mauerből" mára csak kevés szakasz maradt fenn. Húsz évvel a két német állam újraegyesítése után is ez a főváros egyik legkeresettebb látványossága.

Spree-parti daruerdő

A jövőben sem lesz kevesebb daru, dömper és aszfaltozó brigád a német főváros szívében. Ott ahol a közelmúltban elbontották az egykori NDK Köztársasági Palotáját, már javában tart a Schlossplatz rekonstrukciója. A hajdani uralkodó család, a Hohenzollernek városi kastélyának háborús romjait 60 éve az NDK hatóságai felrobbantották. A kastély már néhány éve tervezett újjáépítése heves vitákat váltott ki. A nemzetközi építész-pályázatot az olasz Francesco Stella nyerte, de miután egy alulmaradt német vetélytársa megóvta a döntést, az ügy függőben van. Az épületbe tervezett Humboldt Forum falaiban mindenképpen megtartaná az egykori kupolás barokk kastély külső megjelenését, belül pedig korszerű környezetben alakítanák ki a tudományok és a művészetek találkozóhelyét. Az összköltségek több, mint fél milliárd eurót tesznek ki, ezért is bizonytalan, mikor és hogyan épül fel a nagyszabású, a városközpont arculatát meghatározó épület.

A környéken metróépítés miatt feltúrt Unter den Linden áldatlan állapotban fogadja a turistákat, a hat forgalmi sávból csak egy-egy működik s a belváros építkezései még éveket vesznek igénybe. A múlt század „arany húszas éveiben“ legendássá lett Kurfürstendammon is építkezési árkokat kerülgetnek a polgárok augusztusban. Az elavult közmű - vezetékek cseréjére mindenesetre akkor kerül sor, amikor a 6 hetes iskolai szünet miatt a 3,5 milliós fővárosban a szokásosnál csendesebb a forgalom.


Nem minden patikus szimpatikus


Fekete foltok éktelenkednek a német gyógyszerészek hófehérnek hitt köpenyén. Az NSZK-ban hagyományosan nagy társadalmi elismertségnek örvendő – és jól kereső – patikusok egy csoportjáról kiderült, hogy illegális üzletelésből tesznek szert jelentős mellékjövedelemre. Az államnak tekintélyes veszteséget, a pácienseknek egészségügyi kockázatot jelentő ügyek felgöngyölítése nem egyszerű. Hamburgtól Berlinig, Mainztól Wuppertalig eddig mintegy 100 gyógyszerészt gyanúsítanak azzal, hogy hamisított, illetve illegális csatornákon Németországba juttatott készítményeket adtak ki vényre vevőiknek. A nyomozó szervek szerint elsősorban rák- és Aids-ellenes gyógyszerekkel, valamint potencia- növelő szerekkel csaltak a patikusok. Míg 1996 és 2008 között csupán 40 hasonló eset jutott a hatóságok tudomására, ennek az ügynek lényegesen több gyanúsítottja lehet.


Drasztikus gázáremelés a fővárosban

A 600 ezer berlini háztartásra kemény gázár-emelés vár ősztől. Sajtó- értesülések szerint október 1-től átlagosan 13 százalékkal kell majd többet fizetniük a fogyasztóknak. A főváros vezető szolgáltatója, a Gasag a drágulás kapcsán emlékeztetett rá, hogy 2009-ben, négy lépcsőben mintegy 25 százalékkal mérsékelték a tarifákat. Így a gáz ára az emelés után is alacsonyabb lesz, mint 2007/2008-ban volt.