ger-mania.hu írása

A német gazdaság teljesítménye 2010 második negyedévében 2,2 százalékkal haladta meg a január és március közöttit. Egyik negyedévről a másikra hasonló nagyságú növekedési dinamikát utoljára a német újraegyesülést követően jegyeztek fel.

Az adat annál figyelemreméltóbb, mivel még 2009 első három hónapjában is 3,4 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék s ez negatív rekordot jelentett. Azóta negyedévről negyedévre bővülő, 0,3 és 0,7 százalék közötti növekedési dinamikát regisztráltak. A német gazdasági növekedés európai összehasonlításban különösen imponáló, s annak hatása nélkül az euró-övezet jóval elmaradna a regisztrált 1 százalékos átlagos növekedéstől.

A rekord ütemű német növekedés az export, ezen belül elsősorban az Ázsiába és Latin-Amerikába irányuló szállítások gyors emelkedéséből, a vállalatok beruházási tevékenységének élénküléséből adódik és hozzájárul az állami és a lakossági kereslet élénkülése. Rainer Brüderle szövetségi gazdasági miniszter az év egészére vonatkozóan a 2 %-ot jóval meghaladó ütemű gazdasági növekedést valószínűsített. A tárcánál ennél bátrabb, 3 % körüli előrejelzések is megfogalmazódtak.

Németország újra az európai fejlődés motorja

A növekedés gyakorlatilag a gazdaság valamennyi területére kiterjed:
A jellemzően a közép- és kisvállalatokon alapuló gépipar rendelésállománya egy harmadával emelkedett a múlt év azonos időszakához képest, a vegyipari vállalatok termelése már csaknem elérte a válság előtti időszak színvonalát. Az építőiparban a kemény tél miatt az első negyedévben elszenvedett termelés-kiesést a tavasz során sikerült ledolgozni

A második negyedévi előzetes tényszámok ismeretében a Commerzbank 3 ¼, a Deutsche Bank és a Unicredit 3 ½ százalékos növekedést valószínűsít. Gustav Horn, a szakszervezetekhez közeli IMK gazdaságkutató intézet vezető közgazdásza ugyanakkor óvatosabb: szerinte az első negyedévi gyors növekedés egyszeri jelenség, s nem várható, hogy a gazdaság a magas expanziós ütemet több negyedéven keresztül tartani tudja. A konjunktúra-élénkítő programok, amelyeken a jelenlegi fellendülés alapul, lassan kifutnak. Több országban takarékossági programokat vezettek be, ami fékező hatást gyakorol, figyelmeztetett a kutató.

A szakszervezetek a helyzet tükrében határozottabb bérkövetelésekkel fognak fellépni a soron következő tárgyalásokon, amit a munkaadók máris igyekeznek csillapítani. A kieli Világgazdasági Intézet szakértője is lebeszéli a szakszervezeteket, mert úgy véli: a bérköltségek számottevő emelkedése rövid időn belül elbocsátásokhoz vezetne s akkor nem csökkenhetne a 3,5 millió fős munkanélküliség.

Legyen-e adócsökkentés?

A minden előzetes várakozást meghaladó gazdasági dinamika az adóbevételek alakulására is jótékony hatást gyakorol. Idén legalább 11 milliárd euróval több pénz fog befolyni az államkasszába, mint amennyit vártak. Ezért a kormánypártok képviselői között újra fellángoltak az adócsökkentésekről folytatott viták, melyeket májusban már lezártnak nyilvánítottak) Frank Schäffler, az FDP-frakció pénzügyi szakpolitikusa szerint „az adófizetőket konjunktúra-osztalékban kellene részesíteni”. A liberális politikus a keleti tartományok felzárkóztatása címén bevezetett szolidaritási járulék megszüntetését javasolta, ami 12 milliárd euró munkabérhez kötődő járulékfizetési kötelezettségtől mentesítené az érintetteket. Guido Westerwelle liberális pártelnök-alkancellár egy interjúban kifejtette: „A kormány változatlanul kiemelt célnak tekinti a középrétegek tehermentesítését a növekedés, a munkahelyek érdekében. Ahol erre lehetőségek adódnak, ki kell használni őket”, fogalmazott az FDP elnöke, de konkrét részletekre nem tért ki.
Hasonló szellemben nyilatkozott Hans Michelbach, a bajor CSU pénzügyi szakpolitikusa is, hangsúlyozva, hogy az adóterheket viselőknek terheik csökkentése révén részesedniük kell a fellendülésből. Hír szerint a CDU egyes politikusai is hajlanak ilyen lépésre, míg Hermann Gröbe, a CDU főtitkára adócsökkentések helyett inkább a takarékossági politika fenntartását hangsúlyozta. Otto Fricke, az FDP költségvetési szakértője is az eddig követett takarékossági vonal fenntartásának híve, mert – mint fogalmazott – „téved az, aki azt gondolja, hogy a vártnál magasabb gazdasági teljesítmény következtében növelni lehetne a kiadásokat; legfeljebb kevesebb új hitelt kell majd felvenni”.
Az ellenzéki szociáldemokrata párt azt követeli, hogy a magas jövedelműeket és a gazdaság azon szereplőit terheljék, akiket a takarékossági program eddig megkímélt. Igénylik, hogy a szállodai szolgáltatásra idén bevezetett kedvezményes, 7 százalékos forgalmi adókulcsot állítsák vissza a korábbi 19 százalékra s a többletbevételt fordítsák a szociális segélyek növelésére.


Juhász Imre
Berlin