2012. február 7. kedd - Rómeó, Tódor. Holnapi névnap: Aranka

A Ruhr-vidék, a közelebbi múltig a német acélipar, a fegyverkezés híres-hirhedt központja a középkorban hasonló volt Európa keleti vidékeihez: a várak és az egyház urai hadakoztak egymással pénzért, földekért. S miközben a kolostorokban könyveket másoltak a barátok, kibontakozott az egyházi művészet, grófok, püspökök véres háborúkat vívtak a terület uralmáért. Kevesen tudják, hogy a későbbi iparvidéken máig középkori várak százait találjuk - ha nagy többségüket csak romokban is. A Rajna- és a Ruhr-vidék e rejtett kincseiről nyílt nagyszabású kiállítás Herne város Régészeti Múzeumában.

1225 novemberében gyilkolták meg Engelbertet, Köln érsekét. A főpap a császár után a birodalom második legfontosabb embere volt az Alpoktól északra. Aztán megtalálták a gyilkost: az Friedrich von Isenberg gróf, Engelbert ellenlábasa volt. Bár elmenekült és sokfelé bujkált Európában, végül elfogták, kiadták Kölnnek, ahol is kerékbe törték. Isenberg várát, amely még a Wartburgnál is nagyobb volt, lerombolták.

A történtek történelmi cezúrát jelentettek: a gróf az egyházi vagyon egy részét kezelte, ám az egyház, az érsek korlátozni akarta jogait. Annál is inkább, mivel Engelbertnek politikai törekvései voltak, egyesíteni akarta befolyási övezetét a Rajna-vidéken, illetve Vesztfáliában. Erőszakos halála miatt ez azután nem sikerült és Köln dominanciájának a térségben bealkonyult. A központi hatalom gyengülésével (akárcsak a mi tájainkon) az egymással torzsalkodó, hadakozó helyi nagyságok korszaka következett – és mindegyikük várat épített magának… Több, mint 400-at emeltek a Ruhr-vidéken – ezzel a táj Németországnak egyik várakban leggazdagabb vidéke. E fejlődés következtében a terület sokáig szétaprózott maradt, 15-20 szinte önálló területre oszlott. Az, hogy a Rajna-vidék és Vesztfália máig különálló közigazgatásiegység, a középkor öröksége is.

Lovagok, várak, harcok és intrikák történetét meséli el az 1.500 négyzetméteren rendezett kiállítás, amely egyben áttekintést ad a 13. századi életről a német tájakon. Ezernél több ritka tárgy látható Herne-ben, köztük Barbarossa arany fejszobra - az egyetlen, amely megjeleníti a császár arcvonásait. S ott van a 468 kilós ezüst-kincs: ez volt a fejpénz, amelyet a kölni püspökség annak idején kitűzött a gyilkos Isenberg gróf kézrekerítőjének… Rövid időre kiállítják a Sachsenspiegel, a híres középkori törvénykönyv egy Bécsben őrzött példányát is. A ritka kézirat oly érzékeny, hogy évente csak hat hétre kerülhet ki a napvilágra.

Magdolna Wiebe

További információk: http://www.lwl.org/LWL/Kultur/WMfA_Herne/