2014. szeptember 1. hétfő - Egyed, Egon. Holnapi névnap: Rebeka, Dorina
2009. november 22.
Heltai-Hopp András írása

Kihűlőben a barátság?

Magyar-Német Fórum

  • Tetszik:

Az ötlet a rendszerváltás után született, amikor a magyar határnyitás az NDK-menekültek előtt még nagyon elevenen élt a német emlékezetben. Gyűljenek össze évente a politika, a gazdaság, a kultúra döntéshozói, beszéljenek a két ország dolgairól s arról, mit tudnak együtt tenni a világban. A Magyar-Német Fórum felváltva Budapesten és Berlinben ülésezik. Idén a főváros Andrássy Egyeteme volt a helyszín – úgy is, mint az együttműködés egyik látványos példája: a német nyelven oktató intézményt, amely az egyetlen a maga nemében a német nyelvterületen kívül, a két ország közösen finanszírozza. A Fórum témája: az újraegyesült Európa 20 év után – hogyan tovább?

Az Andrássy Egyetem

Érdeklődés várta az új német külügyminiszter, a liberális Guido Westerwelle beharangozott budapesti bemutatkozását – a külügyek vezetői általában ott szoktak lenni a Fórumon. Westerwelle végül is egyéb útjai miatt lemondott, de megüzente: hamarosan jön Budapestre. Helyette mindjárt ketten jöttek: a tárca államminisztere, az ugyancsak az FDP-hez tartozó Werner Hoyer, aki korábban, a Kohl-kormányban ugyanezt a posztot töltötte be s jó ismerőse a magyar diplomatáknak. Akárcsak Wolf-Ruthard Born, a tárcának az európai kérdésekért felelős új államtitkára.

Berlin diplomatái: nem feledtük a határnyitást

Mindketten siettek biztosítani magyar barátaikat, hogy Berlin nem lankadó megbecsüléssel és figyelemmel tekint Budapestre. Arra is reagálták, amit Balázs Péter külügyminiszter (és egykori berlini nagykövet) mondott nyitóbeszédében: a berlini fal lebontása 20. évfordulójának ünnepségein háttérbe szorulni látszott a magyar hozzájárulás - miközben sok szó esett a lengyelekről, a csehekről. Born méltatta Kozma pátert, felidézte, hogy Lech Walesa mellett a minap Németh Miklós volt díszvendég Berlinben s az államtitkár hozzátette: hiányzott arról az ünnepségről Horn Gyula, minden jót kívánnak neki.

Matthias Platzeck, Brandenburg szociáldemokrata miniszterelnöke (l. vele készített interjúnkat ezen az oldalon) ugyancsak szólt arról: a németek szívében máig ott van a határnyitás emléke. Bár a német egyesülés előbb-utóbb bekövetkezett volna, a magyarok bátor lépései meggyorsították ezt a folyamatot.

A Haus Brandenburg - a Fórum berlini helyszíne

Egyúttal emlékeztetett: a német külpolitikára mindig is a folyamatosság volt jellemző, így a legutóbbi kormányváltás sem hoz majd érdemi változásokat.
Platzeck egyébként örült, hogy „köldöknézés” helyett a szomszédpolitikával foglalkoznak magyarok, németek s figyelmükbe ajánlotta Belaruszt. A szinte nemzetközi karanténba került ország új nemzedéke szeretne Európához közeledni, de az ellenzék megosztott. A bizonytalan útkeresőknek támogatásra van szükségük.

Nagykövetek – szkepszis és realizmus

Horváth István, egykor ugyancsak bonn-berlini, jelenleg bécsi nagykövet ismét csak szkeptikus hangot ütött meg. Szerinte a magyar-német viszonyt a rendszerváltás után a (magyarok által) elmulasztott lehetőségek jellemzik. Nevezetesen az, amikor a kilencvenes évek elején német orientáció helyett az angolszász került előtérbe – holott magyar szempontból a németekkel való együttműködésnek nincs alternatívája. Horváth (egykor a Kohl-lal, Genscherrel folytatott titkos tárgyalások részvevője) figyelmeztetett: húsz év alatt Németországban új nemzedék nőtt fel s az egyébként is megváltozott világban egyre többen nem tudják, mit is tettek a magyarok annak idején. Ezért érzékenykedés helyett arra kéne figyelnünk: mi volt a mi mulasztásunk.
Hasonlóan vélekedett későbbi utóda Pröhle Gergely, akit az Orbán-kormány küldött Berlinbe nagykövetnek. Sértődöttség helyett azt kellene megtanulni, hogy a mai európai gyakorlatnak megfelelően jó csoport-játékosok legyünk. Például együtt a közép-európaiakkal.
Húsz év után nincs valamifajta „különleges elbánás” a magyaroknak, régiónk más országai is mind szorosabb együttműködésre törekszenek Németországgal, versenyben kell helyt állnunk, tette hozzá a jelenlegi nagykövet, Peisch Sándor. Aki a zsugorodó tájékoztatásra hívta fel a figyelmet: nemcsak a magyarok zárják be berlini tudósítói irodáikat, a német médiának sincs már állandó embere Budapesten.
Dorothee Janetzke-Wenzel, Berlin budapesti nagykövete viszont arról is szólt, milyen sokrétű együttműködés van, amiről kevesen tudnak. Például a két ország katonái között, Afganisztánban. Vagy abban, hogy a németek 31 kiemelt magyar iskolában segítik nyelvük oktatását. S nem mulasztotta el diplomatikusan hozzátenni: a két ország közös, stratégiai fontosságú feladata a múlt feldolgozása, a fellépés a szélsőségek, az idegengyűlölet ellen, a kisebbségek védelmében.

Duna-stratégia és a Nyugat-Balkán

A szokás szerint munkacsoportokban is tárgyaló Fórum egyik témája a Nyugat-Balkán volt. Magyar és német szakértők egyetértettek abban, hogy a helyzet távolról sem biztató. Bosznia, valamint a több más államban is élő albánok problémája igencsak tartós lehet s a térségben fellelhető a szervezett bűnözés, a terrorizmus. Egy német elemzés szerint a labilis Bosznia-Hercegovinában akár még 20 évig is szükséges maradhat a nemzetközi jelenlét, Koszovóban talán „csak” feleannyi ideig. (Miközben ez a jelenlét egyébként - mutattak rá a vitában - átfedéseket, a különböző hátterű szervezetek vetélkedését is mutatja).

Abban egyetértés volt, hogy a Nyugat-Balkán országait előbb vagy utóbb integrálni kell Európába – e távlat nélkül, vagy csak egyfajta fél-tagsággal a helyzet stabilizálódására nem is lehet számítani. De felvételre mindaddig nem számíthatnak ezek az országok (még ha ott sokan ezt máris elvárnák), amíg nem honosítják meg az európai értékeket és nem felelnek meg maradéktalanul a feltételeknek.
Németh Zsolt ezúttal is felvetette: tarthatatlan, hogy az EU nem foglalkozik érdemben a kisebbségi jogok kérdésével, amely pedig éppen a nyugat-balkáni problémák megoldásánál is megkerülhetetlen. Kisebbségi biztosi posztra is szükség van az Unióban – ezt legalább már fontolóra vették.

Némi további közeledést hozhat ezen az úton a magyar részről ambicionált Duna-stratégia, a folyó menti országok fokozott, sokrétű együttműködése. Az új stratégiáról, amelyet az EU is támogat, 2010 elejére terveznek kormány-konferenciát. S a dunai együttműködés lehet az első magyar EU-elnökség egyik fő témája, 2011 első félévében. Amely elnökség - mondták a németek – kitűnő alkalmat kínál a magyaroknak, hogy megmutassák, mivel, hogyan akarják, tudják előre vinni az európai ügyet. Konkrét javaslatokkal, persze.

Vissza a lap tetejére
LEGÚJABBAK A ROVATBAN
További cikkeink
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
További cikkeink