ger-mania.hu írása

A Ver.di (Vereinte Dienstleistungen, egyesült szolgáltatók) kilenc éve alakult öt nagy, mértékadó német szakszervezet összeolvadásából és több mint ezer szakma munkavállalóinak képviseletét látja el. Klaus Grünewaldot, a Ver.di pénzügyi ágazatokért felelős vezetőjét kérdeztük a mammut-szakszervezet helyzetéről, stratégiájáról az új világgazdasági helyzetben, amelyhez a munkavállalói szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell.

Egyesülés az egyetlen út
Nézete szerint az öt alapító szakszervezet egyesülése egyértelmű sikertörténetnek bizonyult. A Ver.di létrejöttével méreteivel meghatározó tömörülés jött létre, amely a korábbi ötféle helyett egy irányvonalat képviselve sokkal nagyobb súlyt biztosít a munkavállalóknak.

Ez a nemrég lezárult 2010-es tárgyalásokon is megmutatkozott, ahol a béremelés mellett a minimálbér bevezetéséről, a nyugdíjrendszerről, a ”fair munka” fogalmának bevezetéséről is szólt a vita. Az egyesülés előtt az ötöknek forrás vagy tapasztalat hiánya miatt kevesebb lehetősége volt szakértők bevonására, speciális segítségnyújtásra. Most többek között még arra is van mód, hogy ingyenes adó-tanácsadást nyújtsanak tagjaiknak.

Globalizálódnak a szakszervezetek

A vállalatok össz-európai, illetve globális működése a Ver.di-t is az országhatáron átnyúló együttműködésre kényszeríti. „Bármennyire meghökkentő, a szakszervezetek globalizálódása nem csak lehetséges fejlődési irány, hanem követendő minta, nemzetközi összefogásuk a siker alapja”- mondja Klaus Grünewald. Így jöhetett létre például az UniCredit Bankkal kötött megállapodás, amely a bankház minden társaságára érvényes, függetlenül attól, melyik országban dolgoznak. A megállapodás többek között a szociális párbeszédet, a felek együttműködését rögzíti. Létrejöttében meghatározó szerepe volt az UNI Global Union nevű, nemzetközi szakszervezeti ernyőszervezetnek, melynek a Ver.di is tagja. Az UNI 900 tagszervezetében 20 millióan tömörülnek. Nemzetközi megállapodások megkötésére összpontosít, hogy a multinacionális cégek foglalkoztatottai nagyobb befolyást kapjanak és egyenlő bánásmódban részesüljenek.

Mi a „fair munka?”

A munkafolyamatok un. „work-flow” jellegű tömeges átszervezése az európai pénzügyi ágazat több társaságánál is megfigyelhető: a gyártósorokon, a szalag mellett dolgozókhoz hasonlóan a pénzügyi világban is megjelennek a munkafolyamat részegységeire szabott munkakörök. Az ilyen típusú munkavégzés hozzájárul az egyébként is fokozódó teljesítmény – és eladási kényszerhez, ami stresszhelyzetet eredményezve betegséget okozhat. A „fair”, azaz tisztes munka projektjének megfogalmazása segítséget nyújt a munkavállalóknak, hogy felismerjék, elkerüljék az olyan helyzeteket, amelyek a teljesítménykényszerrel elvezetnek a kizsákmányolástól a pszichikai terroron át akár a teljes összeomlásig.

A Ver.di rendszeresen beszámol az UNI Global Union konferenciáin a fair munka fogalmának bevezetéséről csakúgy, mint egyéb kezdeményezéseiről, hogy a szervezet más országbeli tagjai is profitálhassanak tapasztalataiból..

Minimálbér az őrző-védő ágazatban is

A német tarifaszerződések ugyan bizonyos esetekben meghatároznak minimumértékeket, de nem minden ágazatban és nem minden tartományban. Egyes európai uniós vélemények szerint az EU mind a 27 országára ki kell terjeszteni az egységes európai minimálbért, ám a kezdeményezés ellenzői szerint az országok gazdasági helyzetéből adódó különbségek miatt ez nem lenne kivitelezhető. A Ver.di támogatja a minimálbér intézményének minél szélesebb körben való bevezetését.

Az országosan 170.000 foglalkoztatottat alkalmazó őrző-védő ágazatban a napokban írták alá a minimálbért szabályozó kollektív szerződést. Főleg az új, keleti tartományokban dolgozók élvezik majd annak előnyeit, mivel akár 33 százalékos fizetésemeléssel is számolhatnak.


Szerény cél – a vásárlóerő szinten tartása

A Ver.di-nek is szembesülnie kellett a világgazdasági válság kihatásával, ezért a 2010-es közalkalmazotti bértárgyalásokra a „szociális az, ami vásárlóerőt biztosít” mottóval készültek. A február eleji figyelmeztető sztrájk segítségével sikerült olyan megállapodást kötni, amely legalább a vásárlóerő szinten tartását biztosítja: idén a bérek 1,2 százalékos, jövőre 0,6, 2011. augusztus 1-től pedig további 0,5 százalékos emelése következik. Kiegészítésként 2011-ben egyszeri 240 euró jár a legtöbb munkavállalónak. A szakszervezet egyik legfontosabb követelése azonban nem nyert orvoslást. A keleti és nyugati országrészek között, húsz évvel a német újraegyesítés után is meglévő különbségeket ebben az évben sem sikerült megszüntetni.

Somodi Krisztina (München)