Az NSZK-ban már a 70-es évek óta csökken a születések száma és 2003 óta évente kereken 150.000 emberrel több hal meg, mint ahány születik. Ehhez járul még a jelentős kivándorlás: már második éve vagy 700.000 német hagyja ott a hazáját, elsősorban Svájcban, de sokan a tengerentúlon kezdenek új életet. Az egyensúlyról eddig az évente nagyjából hasonló mértékű bevándorlás gondoskodott. Főként Lengyelországból, de érkezik sok dél-európai, orosz, délszláv, közel-keleti - s persze magyar is. Az ország kereken 82 millió lakosából 15 millió a bevándorolt külföldi, vagy azok leszármazottja, emellett 7.3 millió külföldi állampolgár él a szövetségi köztársaságban.

A rengeteg külföldi – elsősorban persze a más kultúrkörből érkezettek – megosztja a társadalmat. A napokban ugyan a sportvezérek és a politikusok a sikeres integráció példájaként emlegették a Nationalelfet, amelyben a német focisták egyenrangú, elismert társa egy török, egy ghanai és egy tuniszi származású társuk. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a példa távolról sem általános: a különböző kormányok erőfeszítései ellenére sok bevándorlót nem igazán sikerül beilleszteni a társadalomba. Gyermekeik közül minden ötödik nem végzi el az általános iskolát sem. Évről-évre lényegesen kevesebben szereznek akár szakiskolai végzettséget, mint a született németek és kevesebben tanulnak is tovább.
A számok már szélsőséges reakciókhoz is vezettek. Thilo Sarazzin, a Bundesbank elnöke és Berlin volt (szociáldemokrata) pénzügyi tanácsnoka kijelentette: a bevándoroltak gyenge iskolai eredményei kihatnak az egész lakosságra s így „természetes úton elbutulunk…” Török érdekképviseletek és mások uszításért feljelentettek a bankvezért. Nem kevés híve akadt egyébként annak az ötletnek, hogy a jövőben csak sikeres intelligencia-teszt alapján adjanak ki bevándorlási engedélyt.

Az előírások, ha nem is ebben a tekintetben, de szigorodnak. Tavaly 96.000 külföldi kapta meg a német állampolgárságot, ami jóval kevesebb, mint még nem olyan régen: 2000, az új állampolgársági törvény bevezetése óta mintegy a felére csökkent a honosítások száma. Pedig a tapasztalatok szerint a befogadottak általában jól beilleszkednek: mig 1993-ban még minden harmadik bűncselekményt bevándorlók követtek el, ez az arány 21 százalékra csökkent. Egyébként nem kevés az illegálisan Németországban tartózkodók száma is: a hatóságok becslése szerint 200.000 - 460.000 között lehetnek.

Az illetékes kormánymegbízottnak a napokban kiadott jelentése szerint a magasan képzett bevándorlók szűk elitjével szemben áll a fiatalok növekvő rétege. Nekik képzés nélkül semmi esélyük a munkaerőpiacon. Ugyanakkor az említett elit tagjai gyakran tovább vándorolnak – mert Németországban megkülönböztetést tapasztalnak. Például már érkezéskor, mert nem ismerik el hazai diplomájukat. Őket Európa-szerte szívesen látják, hiszen több nyelvet ismernek és megtanultak a népet szorgalommal, alapossággal dolgozni…

A szakértők figyelmeztetnek: valamit tenni kell, mert már 2015-ben 3 millió munkaerő hiányozhat a német gazdaságból s az adott demográfiai helyzetben az öregedő társadalmat, a milliónyi nyugdíjast valakinek el kell tartania. Megoldás csak kívülről jöhet.


További írásokat olvashat Németországról a www.ger-mania.hu honlapon